2. gyakorlat:
Irányított írás megadott téma alapján
Megadott téma: Kávéfőzés
Megjegyzés: A húszperces gyakorlatok lényege,
hogy az írás és javítás munkálatai nem haladhatják meg összesen a húsz percet.
Ezeket a történeteket bétázatlanul, utómunkálatok nélkül őriztem meg, így előre
is elnézést kérek a hibákért, de csak így követhető a változás a gyakorlatok
kitalálói szerint. :)
Cím:
A kávé
Szereplők:
Kihyun, Changkyun (I.M)
Érintett
banda: Monsta X
Műfaj:
slice of life, egyperces
Korhatár:
-
A
konyhát átjárta az ital keserű fellege, miközben cseppenként hulló ébeneső
formájában csorgott végig az élénkzöldre mázolt kerámia fényes felületén. A
bögre aljában már apró koffeinnel mérgezett gleccsertó ült meg, mely gőzölögve
ontotta magából az erős párát, mely magával rángatta az ébrenlét reményét.
Changkyun mélyen szívta be a vastag gőzt, szívverése csupán a kávé táncoló
aromáitól is felgyorsulni látszott.
Kihyun
egy ezüstszín kiskanállal alaposan megkeverte a forró feketét, mitől egyetlen erőteljes
örvény indult útnak, melybe lassan krémes tejszínt kezdett csepegtetni. A
hófehér csöppek eleinte vékony sávokat festettek az ital felszínére, majd
beleolvadtak a sötétségbe, mintha soha nem is léteztek volna.
-
Cukrot is kérsz bele? – Changkyun fülének úgy hatott Kihyun rekedtes suttogása,
mintha ordítva szólította volna meg. Ijedtében kissé össze is rándult
izomláztól szenvedő teste.
-
Most igen… Kettőt. – A táncpróbáktól kifáradt fiú elmerengve figyelte szép arcú
barátja gondos mozdulatait, ahogy két tökéletesen egyforma kockacukrot pottyantott
a bögrébe, majd óvatosan kevergetve állt neki feloldani azokat.
-
Mindjárt kész, csak még csinálok a tetejére tejhabot, tudom, úgy szereted –
mosolyodott el Kihyun, s a kávégép felé fordulva ügyeskedett, hogy a
fiatalabbnak tökéletes frissítőt készítsen. Pillanatok múlva óvatosan lépdelt
vissza kezében a vastag tejhabot magán egyensúlyozó méregerős itallal.
Izgatottan koppant a bögre a tölgyfaasztal kemény felületén, ám a fiú arcán halvány
csalódottság suhant át, mikor meglátta, megelőzték. A fáradtság már álmot
csókolt Changkyun égő szemeire…
~Xiumaru
(Budapest,
2017.)
Szia!
VálaszTörlésAzt mondtad, csak egy kis ujjgyakorlatot osztottál itt meg, de azt kell mondjam, nagyon jól sikerült tornáztatnod az ujjaidat. :) Annyira hatásosan adtad elő röpke húsz perc alatt, hogy milyen is a kávé, hogy viselkedik, hogy érezzük magunkat már csak azt illatától is, hogy én rögtön rohantam is ki a konyhába, hogy igyak egyet. :D És még hozzátenném, hogy mikor másodszor is elolvastam, akkor is előhoztad bennem ezt a vágyat, szóval nagy taps jár neked. :D
És ez a kis élethangulat is annyira átérezhető volt, amit lefestettél. Mindenki ismeri az ilyen holtfáradt, valahol mégis meghitt reggeleket, az érzést, hogy agyonnyom az alváshiány és/vagy a fáradtság, de valaki kedvesen gondoskodik rólunk...
Ahhoz pedig külön gratulálok, ahányféleképpen a kávét jellemezted, anélkül, hogy a már jól ismert objektumhoz hasonló műanyagságokat tettél volna ebbe a szépen megalkotott szövegbe.
Köszönöm, hogy olvashattam, igazán jólesett. :*
Szia!
TörlésRöstellem, hogy még csak most válaszolok erre a kedves kommentre. Ez is mutatja, hogy "kissé" el vagyok havazva mostanság. Örülök nagyon, hogy tetszett neked ez a kis szösszenet, de a fontosabb, hogy nem tudom neked elégszer megköszönni, hogy minden egyes írásomat elolvasod, sőt nem egyszer javítod és véleményezed is. Nekem ez többe jelent, mintha 40 komment érkezne a történeteim alá. Hálás vagyok neked őszintén! :)
Megint eltelt egy hónap mióta nem írtam, szóval most már szigorított ejnye-bejnyét adok magamnak. xddd
Köszönöm, hogy itt voltál!
Xiumaru^^