Cím: Együtt
Szereplők: Lee Sungjong, Jang Dongwoo
Érintett banda:
Infinite
Műfaj: slice of life
Korhatár: 12
Javította: Ézemi
Javította: Ézemi
Megjegyzés: Ez a történet a százféleképp szeretlek projekt keretein belül készült még a tavalyi évben. A megadott mondat itt a "Mit szeretnél nézni?" volt.
A
farmer vastag anyaga szorosan övezte Sungjong vékony vádlijait, és követte azok
formás vonalait. A ruhadarab apró egyenetlenségei, melyek a térdnél kissé
felszaporodtak, a fiú combjához érve szinte teljesen semmivé lettek, az izmos
ívekhez simultak.
Dongwoo
nagyot nyelve követte perzselő pillantásaival a szűk nadrág érzéki ráncait,
melyek társa ágyéka körül vágyat ébresztő domborulatot alkottak. A fiú szíve
majd’ kiugrott a benne tomboló érzésektől. Tudta, hogy illetlenség barátján
legeltetnie kéjsóvár tekintetét, mégsem tudott megálljt parancsolni önmagának,
figyelme áttért a fehér póló bő hullámaira.
A
felső lezseren rejtette a fiú mellkasát, ám a titkot - melyet a szabás elfedett
–, az anyag láttatni engedte. Sungjong bordáinak halvány vonalai átlátszódtak a
hófehér, leheletkönnyű textilen keresztül, akárcsak a fiú mellizmának óvatos
ívei.
Dongwoo
vágyakozva harapott ajkába, s tekintett tovább barátja élesen előbukkanó
kulcscsontjára, melyen két apró anyajegy lapult. Szerette volna ajkaival
simítani őket… Tekintetét feljebb vezette a fiú nyakán gyöngyöző
izzadtságcseppekre, melyeken a nap sugarai opálosan csillantak.
Pillantása
hosszan időzött imádottja formás ajkain, melyeknek tánca egyre közelebb csalogatta
magához. Sungjong szája újabb és újabb szavakat formált, de a megszólított fiú
fel sem fogta őket. Ám ekkor ábrándos tekintete barátja végtelenül sötétlő, ám
meglehetősen értetlen pillantásaira tévedt, aki úgy meredt vissza rá, mintha
attól tartana, hogy társa rosszul érzi magát.
-
Tessék? Mit kérdeztél? – kapott észbe Dongwoo.
-
Azt kérdeztem, mit szeretnél nézni? –
ismételte el Sungjong sokadjára a kérdést elbambuló barátjának.
~Xiumaru
(Budapest, 2016.)
Szia!
VálaszTörlésEzt a másik blogon már láttam és akkor is tátott szájjal olvastam a sorokat.
Az a részletesség, amit leírtál hihetetlen, de az méginkább, ahogy csomagoltad. Hiszen annyira egyszerű és annyira hétköznapi, hogy csak úgy rajta felejted a szemed a párodon, vagy épp a kiszemelteden, miközben ő neked beszél, de te csak elmerengsz egy apróságon, egy gyűrődésen, egy kilátszódó anyajegyen, hegen, akár egy szépen kirajzolódó kéklő erén a karján, nyakán, bárhol, vagy bármin, ami ő, és ami miatt szeretjük, akarjuk minden porcikáját.
Annyira rövid, annyira szépen megfogalmazott, hogy már szavak sincsenek rá.
Anett
Szia!
TörlésNagyon örültem neki, hogy értékelhetőnek találtad ezt a kis szösszenetet.:) Igen, én is így képzeltem el ezt a szituációt, hogy rajtafelejted a tekintetedet:) Köszönöm szépen, hogy írtál nekem!:)
Xiumaru
Szia!
VálaszTörlésŐszinte leszek, ezt a kis irományodat sokkal jobban szerettem Jonghoonnal és Hongkival. :D Persze ezekkel a nevekkel sem veszít az értékéből, de hát az mégiscsak Jongki. Újat sajnos nem tudok mondani, csak hogy gyönyörű lett, és öröm volt újra elolvasni.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Szia!
TörlésHihetetlen, hogy írtál, tőled ez valami döbbenet.:D Jongkival én is szívesebben elképzeltem anno, dehát ez volt ugyebár a feladat. :D Köszönöm, hogy írtál!
Xiumaru